A kötet René Guénon történelembölcseleti főműve, s egyúttal annak az irodalomnak az egyik kiemelkedő darabja, amely specifikusan a válság állapotában lévő világot vizsgálja. Meglátása szerint a modern civilizációt éppen az teszi igazi anomáliává (azaz rendellenessé, szabálytalanná), hogy az egyetlen olyan civilizáció, amely az ember transzcendens viszonyrendszeréről nem hajlandó tudomást venni, s kizárólag materiális vonalak mentén bontakozott ki. Ez a mestermű lehetőséget kínál a ma emberének arra, hogy saját világára ne csak belülről tudjon rátekinteni, hanem kívülről is szemügyre vehesse, egy olyan perspektívából, amelyet a keleten és nyugaton egyaránt jelenlévő szakrális hagyományok fénye világít meg.